A módszer leírása
A WIT módszer egy roncsolásmentes módot ad az anyagok állapotának meghatározásához, valamint a mechanikai tulajdonságaik számszerű határértékeinek megadásához, a hullám csillapításának kijelölt együtthatóira és a keménységre támaszkodva.
A WIT módszer kihasználja az összefüggést az acél keménysége és minden egyéb mechanikai mutatója között. A lefolytatott kísérleti vizsgálatok eredményeként, valamint az energetikai, vegyipari és petrokémiai iparban gyűjtött tapasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy összefüggés létezik ezen tulajdonságok között. A vizsgált anyag mechanikai mutatói és keménysége közötti megfelelő korreláció olyan feltételek mellett lép fel, ha a vizsgált anyag struktúrája megfelelő.
Ennek a feltételnek a teljesítéséről a WIT számszerű értéke dönt (az ultrahang hullám Intenzitásának Csillapítási Együtthatója), amely kapcsolatba hozható a keménységgel, ami a módszer lényegét képezi – ez a törékenység kritériuma, vagy a WIT kritérium.
Ha az anyag a törékenység kritériumát teljesíti, akkor roncsolásmentesen kijelölhetők a mechanikai mutatók számszerű értékei. Ez garanciát nyújt arra, hogy az adott acél nem hajlamos a törékeny repedésekre, ami azt jelenti, hogy a repedés, ha mégis előfordul, nem terjed szét lavinaszerűen.
Története
A módszer fő megalkotója a szent emlékezetű dr Józef Stefanowicz mérnök, aki vagy 40 éven át vezetve a csoportját a WITEX Anyagvizsgálatok Intézete RT-ben /Zakład Badań Materiałowych WITEX S.A./ , megalkotta ennek a módszernek az alapjait, vizsgálatok és tapasztalatok alapján kijelölte a törékeny repedésre igénybe vett anyagok jellemzőit, amelyek magasabb hőmérsékletek mellett üzemelnek (energetikai és petrokémiai ipar), kitéve aktív vegyi anyagok hatásainak (vegyipar, petrokémiai ipar).
Alkalmazási terület
A módszer alkalmazva van mind az új, mind pedig az üzemeltetett elemek vizsgálatára. A vizsgálatoknak olyan elemeket vetünk alá, mint a következőket:
A módszer előnyei